A község területe: 9206 hektár 

Belterület: 485 hektár

Lakosság száma: 2576 fő (2011)

Kisszállás Magyarország déli részén, a Duna-Tisza közén fekszik, a bácskai feketeföldek és a kiskunsági homok választóvonalán. A szerb határ csupán 15 km-re van. Legjobban az 55. számú, Szegedet és Baját összekötő főútról közelíthető meg a község. A környező településekkel buszjárat köti össze.

Miért érdemes idejönni?

Ha valaki kíváncsi arra, hogyan nézett ki egy főúri uradalom kastéllyal, parkkal, kápolnával és gazdasági épületekkel az 1940-es években, az mindenképpen kérjen itt egy helyi idegenvezetőt! Sok minden megmaradt a múltból, amit a hagyományőrzők műsoraikban elevenítenek fel. Ajánlott kilátogatni a közeli kézműves tanyára, ahol igazi fasátrak várják a bejelentkezett diákcsoportokat.

Történelem

A település határterülete már az őskorban is lakott volt. A honfoglalás idején több falu is keletkezett a környéken. Kisszállás kun településként jött létre, a középkorban Halasszékhez tartozott. A török hódoltság korában elnéptelenedett, és pusztaként használták területét a birtokosok. A mai községről az első térképek a XVIII. század végén készültek. Az Orczy-család nagybirtokossága idején is állt itt már magtár, néhány gazdasági épület és lakóház. Ez idő tájt jöttek a pusztára az első betelepülő jobbágyok. A csekély számú lakosság mezőgazdasági termeléssel, valamint marha és birka legeltetésével foglalkozott. Igazi fellendülés az új tulajdonos, Stametz Mayer János bécsi bankár ideje alatt történt. Ez a család 1846 és 1944 között birtokolta és irányította a nagy uradalmat. Ma is állnak épületek azokból az időkből.

Kisszállást 1871-ben szervezték községgé. A pusztai állattartással együtt járt a betyárvilág. Ebből a korból őrzi az emlékezet azt, hogy a község Rohoda nevű területén, az Almajortól délre volt egy vízállásos nádas rét. Itt állt a XIX. században egy hírhedt kocsma, ahol a betyárok mulattak. Mindez már a múlté, de ha valaki elolvassa a régi Halas környéki betyárdalok és balladák szövegét, ráismerhet egy-egy környékbeli családnévre vagy pusztára…

Gazdaság

A község lakónépessége az 1950-es évektől folyamatosan fogy, illetve jelenleg stagnál. A 90-es évekig működött egy mezőgazdasági szövetkezet, ami azóta Zrt-vé alakult. A mezőgazdaság fő profilja a gabonatermesztés, a szarvasmarha tenyésztés és a tejtermelés. A mezőgazdaság azonban egyre kevesebb embernek nyújt folyamatos és kiszámítható megélhetést. Emiatt a munkaképes lakosság 15-20. Az önkormányzat negyedévente adja ki tájékoztató kiadványát, amelyet minden család megkap. A községnek a Baranya megyei Magyarszék a testvértelepülése. 

Kultúra

A község történetét a lakossági közreműködéssel bővülő helytörténeti gyűjteményből ismerhetik meg a látogatók. Bővebb információ az iskolában és a polgármesteri hivatalban kérhető.

A hagyományokat a Kisszállási Asszonykórus, a Piros Muskátli Hagyományőrző Tánccsoport és Krámli Kinga népdalénekes ápolja a községben. A Tanyavilág Kulturális Egyesület kézműves táborai és a Lámpás együttes ugyancsak hozzájárul a népi kultúra megismeréséhez, megtartásához.

Évtizedes múlttal rendelkezik a Kisszállási Tűzzománc Tábor  amelyet a művelődési házban tartanak a nyári hónapokban. A tábor vezetője: Sugár Ibolya iparművész. Infó: a művelődési házban.

A Sportcsarnok kulturális, sport és szabadidős rendezvények céljára bérelhető.

Építészeti értékek:

-   Nagykastély, jelenleg a Sallai István Általános Iskola székhelye (műemlék jellegű épület)

-   Kiskastély, jelenleg Idősek Otthona (műemlék jellegű épület)

-   Művelődési ház

-   Uradalmi épületek: 

          -  egykori gőzmalom – jelenleg ipari épület

          -  egykori lakóház – jelenleg vadásztársaság irodája

          -  tanyai iskola a vitézi földeken

          -  egykori orvoslakás —most idősek napközi otthona

          -  gazdasági épület — egykor magtár

-   Óvoda  — egykori csendőrlaktanya

-   Plébánia

-   Idősek nappali épülete

-   Piros Hetes vendéglő

-   Posta

-   Templom

Idegenforgalom

Mivel a község hajdan földesúri uradalom központja volt, több olyan látnivalóval is rendelkezik, amely a régi időkre utal. A település jelentős ősparkja csodálatos látványt nyújt az év valamennyi időszakában.

Nevezetesebb építmények:

Kastély

1855–56-ban emelt, neoklasszicista stílusú, egyemeletes, alápincézett, palatetős téglaépület. Hosszúsága 50 m, szélessége 20 m. 1909-től modernizálták, felújították. Központi gőzfűtéssel látták el, a belső falakat textiltapétákkal vonták be, parkettáztak, mintás műkövekkel rakták le auláját, alsó folyosóját. Elöl is, hátul is hatalmas angolpark vette körül. Tulajdonosa Boncompagni Ludovisi Arduina hercegné és San Martino-i Valperga Henrik gróf, akik a község jelentős fejlesztője, Stametz Mayer János bankár unokái voltak.

Egyik része 1948-ban iskola lett, a másikat tanítók lakásaként használták. Az évtizedek folyamán jelentősebb átalakítások történtek benne. 1975-ben a Kiskastély és a Nagykastély közé új diákotthoni szárnyat építettek. Ma műemlék jellegű épület, iskola. Eredeti elemként megmaradt a főbejárati ajtaja, faborítású lépcsőháza, a bejárati ajtó melletti öntöttvas kandeláberek és két öntöttvas csillárja.

Kiskastély

A Nagykastélytól északra épült 1913-ban. Egyemeletes téglaépület. Az alsó szintet a személyzet, a felső szintet a vadászvendégek lakták. Ma alsó szintje az idősek szociális otthona, az emeleten pedig a diákotthon kapott helyet.

Katolikus templom

A kastély építése idején készült egy kis kápolna is, amelyet az 1970-es években kibővítettek és modern, a hagyományos katolikus templomoktól eltérő kerek formában építettek meg. A stációképek is egészen új stílusúak. A templom érdekessége még, hogy nincs tornya.

Emlékművek:

Az I. és II. második világháborúban elesett kisszállási katonáknak állítottak  emlékművet az iskola (kastély) előterében, illetve rondóján.

A község központi parkjában található a „Magyar Forradalmak” című szobor.

Információk a községről: Polgármesteri Hivatal, 6421 Kisszállás, Felszabadulás 28., telefon: 77/557-020,

77/557-010, fax: 77/457-001; kszallaspolghiv@emitelnet.hu

Gasztronómia és szálláshelyek

A községben nem található idegenforgalmi szálláshely. Vannak azonban olyan ingatlanok, ahol lehetséges csoportok elszállásolása.

Iskolai diákotthon

Leginkább a hétvégén és nyári időszakban vehető igénybe, azonban előzetes bejelentés alapján a szállás más időpontokban is bérelhető. A diákotthon 30 fő elszállásolását és étkeztetését tudja vállalni.

Információ és bejelentkezés: Sallai István Általános Iskola és Diákotthon, 6421 Kisszállás, Iskola u. 20-22., telefon: 77/557-040 

Tanyavilág Kulturális Egyesület

A farm Kisszállás község külterületén, a vasúthoz közel, a körforgalomtól kb. 100 méterre  található A tanya diákok vagy más, egyszerűbb szállást igényelő turistacsoportok fogadása alkalmas, előzetes egyeztetés szükséges.

A bentlakásos rendezvényeknél 40 fő részére szállást és teljes ellátást biztosítanak a nyári időszakban. Ősszel és télen ez 15 fő részére lehetséges. A központi épület melegítő konyhával, hideg-meleg tusolókkal, mellékhelyiségekkel és 25 férőhelyes ebédlővel rendelkezik. A 180 m2-es nádtetős közösségi színtérben 3 darab parasztkorongozó, l elektromos korongozó,  l nagy elektromos égetőkemence, 10 különböző méretű szövőkeret, valamint bőrözéshez és fafaragáshoz való kézi szerszámok találhatók. Az udvaron áll a kenyérsütéshez és égetéshez is alkalmas kemence, ezenkívül 10, egyenként négyszemélyes, cseréppel fedett fasátor. Sátorozás is lehetséges az udvaron.

Információ és jelentkezés:

Mikó Piroska  6421 Kisszállás V. körzet 46.

6400 Kiskunhalas, Pf.: 193., tel/fax: 77/457-637; 20/412-7115;

e-mail: sacro12@emitelnet.hu

Étkeztetés nagyobb csoportok részére:

Piros Hetes Vendéglő 

6421 Kisszállás, Felszabadulás u. 45.

Farkas László

Tel.: 06-70/941-1306

e-mail: lacesz@citromail.h

Kisszállás Község Önkormányzat Konyhája

6421 Kisszállás, Iskola u. 20-22.

Tel.: 77/557-020/23 (Miksz Jánosné)

Civil szervezetek

Tanyavilág Kulturális Egyesület

Az egyesület székhelye Kisszállás község külterületén, a körforgalomtól kb. 100 méterre a tompai határátkelő felé jobb oldalon található. Központi fekvése miatt könnyen megközelíthető.

A Tanyavilág Kulturális Egyesület 1991-ben alakult meg. Tagjait zömmel a tanyán élő értelmiségiek alkotják, de csatlakoztak hozzá olyan emberek, akik szeretik a tanyasi életmódot, feladatuknak tekintik a hagyományőrzés, a népi mesterségek megtanulását és azok átadását.

Az Egyesület tevékenysége zömmel ugyan a népi kismesterségek tanításán alapul, de a tanyai embereknek is gyakran szerveznek érdekes programokat. Tevékenységük kora tavasztól késő őszig tart. Nyáron kézműves alkotótáborokat, valamint mesterkurzusokat szerveznek felnőttek és gyermekek részére.

Itt tartja próbáit a Lámpás népzenei együttes, amely az egyesület berkein belül működik. Autentikus népzenét játszik, a zenekar népdalra, népzenére tanítja a táborok, tanfolyamok résztvevőit.

Az egyesület nonprofit szervezet lévén támogatásokból és pályázatokból tartja fenn magát.

Lehetőségek:

— kerékpár és motoros túrák megállóhelye

— szálláslehetőség 40 főre, plusz sátrakkal akár 120 fő is

— hosszú hétvégén osztálykirándulásokra igénybe vehető

— javasolt az éjszakai gyalogtúra

A táborokra alkalmas, kézművességhez tárgyi eszközökkel felszerelt tanya előzetes egyeztetés alapján vehető igénybe.

Cím és információ:

Tanyavilág Kulturális Egyesület,

6421 Kisszállás V. körzet 46.

Levélcím: Mikó Piroska,

6400 Kiskunhalas, Pf.: 193

tel/fax: 77/457-637; 20/412-7115

 e-mail:sacro12@emitelnet.hu

Kisszállási Asszonykórus

Az asszonykórus dél-alföldi népdalokat és nótákat énekel, leginkább a helyi és környékbeli rendezvényeken. Háromszoros aranyminősítésű csoport. 1996 óta minden év októberében rendezik meg Kisszálláson a népdalkórusok találkozóját.

Információ: Művelődési Ház, 6421 Kisszállás, Felszabadulás u. 10., telefon: 77/457-602

Piros Muskátli Hagyományőrző Tánccsoport

A csoport 1997-ben alakult a település középiskolás és főiskolás fiataljaiból. Eleinte csak a szüreti bálra és felvonulásra tanultak be néhány lépést, később azonban a repertoárjuk kibővült. Nevüket az első közös dalukról kapták, a „Pici piros muskátli” kezdetűről.

Több éve képzett néptánctanárt alkalmaznak, aki igazi, színvonalas tánccsoporttá fejlesztette a társulatot. A csoport minden tagja szívén viseli a hagyományok ápolását és a magyar kultúra bemutatását. A néptánccsoport lassan felnőtté vált. Ma már évente több önálló rendezvénye is van és a művelődési házzal közösen rendezik meg a település legjelentősebb megmozdulását, a Nemzetközi Néptánctalálkozót.

Információ: Művelődési Ház

Nyugdíjas Egyesület

Mintegy 100 fővel működik az időskorúakat összefogó szervezet a községben.

Információ: Bundula János, 77/457-327

Mozgáskorlátozott Egyesület

Az egyesület a kiskunhalasiakkal közösen működik. Helyi vezetőjük Alattyáni Lászlóné,

telefonszám: 70/510-5256, 70/932-2280, 77/457-216

Szociális Alapítvány

Fő feladata a nagycsaládosok és szegények gondozása. Kirándulásokat és programokat szervez részükre. Vezetőjük Urlauberné Horváth Éva, telefonszáma: 30/338-1699.

Kisszállási Ifjúsági Egyesület

Az egyesület célja: a község fiataljainak bevonása a település kulturális és társadalmi életébe.

Vezető: Bajnai Diána Tel: 77/457-602

Természeti értékek

Aki a község központjába érkezik, annak rögtön feltűnik a homokhátsági falvakban ritka, szinte őspark jellegű növényzet. Ez a hajdani uradalmi kasznároknak köszönhető, akik nagy gondot fordítottak a parkosításra. Az 1910-es években 50 katasztrális hold angolkertet létesítettek. Több tucat fajta díszfa és cserje nőtt benne: bukszus, galagonya, som, fekete és lucfenyő, jegenye, gesztenyefa. Később, 1950 után szétosztották telkeknek, és a fák nagy részét kivágták. Ma már csak a faluközpont maradt meg. A park ma is látható, az utódok által ápolt részei a következő területek:

- ősfák a művelődési háznál az egykori kúriakertből (csüngő akác), valamint a parókiánál mamutfenyő;

- központi ősparkok a kastélypark maradványaként;

- óvoda mögötti fasor;

- sportpálya melletti fasor.

Növényi ritkaságok láthatók még a Vitézi földeken (exlege terület és láp), valamint Tüskös területén, ahol természetközeli állapotban maradt meg az élővilág. Ez a homokos-szikes terület az itt növő szúrós kórókról és bozótokról kapta a nevét.