Földrajz:

Kiskunhalas a Duna-Tisza közén, Budapesttől délre 140 km-re, a Homokhátság legmagasabb részén fekszik. A város közigazgatási területe 228 km2. Közlekedési csomópont. Vonzáskörzetébe a tőle 20-30 km-re lévő települések tartoznak. A tanyákkal tarkított vidék természeti különlegessége a homokbuckás táj.

A várost valamikor tavak, mocsarak, övezték, a „Halas” név is ebből ered. Mára ebből csak a Sóstó maradt meg, bár a Csetényi Park tórendszere is a vízivilág megmentését célozza. A hajdani mocsárvilág maradványát őrzi még a „Fejeték” láprétje, ahol védett növények sokasága látható. A homok dűnék jellegzetes növényei a tarka sáfrány, pókbangó, naprózsa, homoki kikerics, szibériai nőszirom.

A környék faunája is gazdag. Fokozottan védett madár a szalakóta, gerle, gyurgyalag, ugartyúk.

Az erdőkben, ligetekben őz, vaddisznó, szarvas, nyúl, mókus, borz, róka él. Védett a vidra, lápi póc, mocsári teknőc, vízisikló. Az erdősültség az erdő- és vadgazdálkodásnak teremt kedvező feltételeket.

A mezőgazdasági területek gabonafélék és kapás növényeket termesztéséhez adottak. Tradicionális a szőlő-gyümölcs termesztés. Hazai viszonylatban jelentős a kőolaj és földgáz vagyon. A város gyógy- és termálvíz kincsét a strandon ismerhetik meg a fürdőzők és a gyógyulni vágyók.

Gazdaság

Elhelyezkedés, lakosság

Kiskunhalas Bács-Kiskun megye déli részén a szerb határtól 40 km-re, a Duna-Tisza közi homokhátság legmagasabb részén található. Budapesttől 140 km-re, Kecskeméttől és Szegedtől 60-60 km-re fekszik. A megye negyedik legnépesebb és harmadik legnagyobb területű (227 km2) települése, járási központ. 

Kiskunhalas a térség egyik meghatározó városa. Környezetében betöltött vezető szerepét kedvező adottságainak, jó helyi, helyzeti energiáinak és a benne megtalálható számos központi ellátó funkcióinak köszönheti. A városban lévő egészségügyi, oktatási és kereskedelmi intézmények nem csak a helyi lakosok szükségleteit látják el, hanem a szomszédos kisebb települések igényeit is kielégítik. 

A város alapvető célja, hogy hosszútávon képes legyen hasznosítani azokat a gazdasági, társadalmi és környezeti értékeket, melyekkel jelenleg is rendelkezik. Az értékek megőrzése és azok gazdasági potenciálként való kezelése párhuzamosan zajlik, így a város hosszútávon is dinamikusan fejlődik, támaszkodva a táji, természeti adottságokra, az épített környezet örökségére és a gazdasági hagyományokra.

A KSH adatai alapján 2015 januárjában a város állandó lakossága 29 127 fő volt. Kiskunhalas lakossága a nemzetiségenkénti megoszlást tekintve homogén. A településen döntő többségében római katolikus vallásúak élnek, de jelentős számban képviseltetik magukat, a görög katolikus, evangélikus és izraelita egyházhoz tartozók is. 

Halasi kulturális élet

Kiskunhalas Város kulturális élete az elmúlt években jelentős fejlődésen ment keresztül. 2013 óta a Halasi Média és Kultúra Nonprofit Kft. a város közművelődési, kulturális programjainak, eseményeinek főszervezője, rendezője, koordinálója.

Évente több nagy szabadtéri rendezvény várja az érdeklődőket. 

Májusban a Város Napja keretében ünnepeljük meg a település többszázéves múltját. Június első hétvégéjén a Nyárindító Főtérparty, a hónap végén a Szent Iván napi-vigadalom nyújt felhőtlen szórakozást. Augusztus 20-a hagyományőrző, egyházi programok, valamint koncertek és persze a tűzijáték miatt marad felejthetetlen évről-évre. Szeptember második hétvégéjén a közel négy évtizedes múltra visszatekintő Halasi Szüreti Napok péntek délutántól vasárnap estig ezreket vonz Kiskunhalas főterére. Az év zárásaként decemberben az Adventi Napok keretein belül vásárosokkal, fényekkel, sztárfellépőkkel és sok-sok ünnepelni vágyóval telik meg a Bethlen Gábor tér.

A Közösségek Házában  hétről-hétre kiállítások, foglalkozások, kulturális rendezvények várják a halasiakat és környékbelieket egy nagy- és két kisteremben. Ezekről az eseményekről az éves programnaptárban minden részletet meg lehet találni.

A Végh-kúriában időszaki kiállítások, városi ünnepségek, megemlékezések kapnak helyet, de ez egyben egy közösségi tér is a lakosság és a civilek számára. A garázsvásártól, a kézműves tanfolyamokon át, a táborokig sokféle rendezvény színesíti a gyönyörű, korhű épület légkörét. A Tájház pedig a korabeli berendezésekkel, használati tárgyakkal visszarepíti a látogatókat a XX. század eleji, régi tanyák világába.

A Sáfrik-Szélmalom 1860-ban épült, ma már turistalátványosság. Az építmény melletti téren rendezik meg minden évben a Zenélő Szélmalom elnevezésű kulturális programot.

Kiskunhalasról a legtöbb embernek a világhírű varrott csipke jut eszébe, melyet a mai napig kézzel készítenek a Csipkeházban. Itt rendezik meg tavaszonként a Nemzetközi Csipkefesztivált, ahol a házigazda mellett minden esztendőben más és más nemzet mutatja csipkealkotásait.

Kiskunhalas szülötte a híres századfordulós festőművész Thorma János. Az ő nevét viseli a Thorma János Múzeum, ahol a galériában a festő több alkotását csodálhatják meg a látogatók. Együtt látható itt Thorma két legnagyobb történelmi festménye, a Talpra magyar és az Aradi vértanúk. A múzeum állandó kiállítása Kiskunhalas történetét mutatja be. A múzeumhoz tartozó Berki Galériában a település két ikonikus alakjának, Diószegi Balázsnak és Berki Violának az alkotásai tekinthetők meg.

A 2014-ben modernizált, átalakított, kibővített Városi Filmszínházban az országos premierekkel egyidőben tekinthetők meg a filmek, és itt kapnak helyet a Halasi Média és Kultúra Nonprofit Kft. által szervezett tavaszi és őszi színházi évadok előadásai is, melyeken hazánk legnépszerűbb színművészei szórakoztatják a publikumot.

Kiskunhalas büszke lehet arra, hogy közel 150 civil szervezet működik a városban. Nagyon sok közülük olyan kulturális programmal színesíti a városi rendezvényeket, melyek igen vonzóak a turisták számára is. Az egyesületi programok is olvashatók az éves programfüzetben.

Gasztrokulturális eseményekből sincs hiány városunkban. Májusban a Hősök ligetében négy napon keresztül minden az ízletes nedűkről szól, ekkor rendezik ugyanis a Borudvart, ahol az ország legismertebb pincészetei mutatkoznak be. A Sóstó Csárdánál tavasszal Gulyásfőző versenyt, ősszel pedig Burgonya fesztivált szerveznek, ahol számtalan csapat áll bográcshoz, hogy bebizonyítsák, ők készítik a legfinomabb ételeket.

Mindezekről az eseményekről pedig a Halas Televízió Kultúrkép című magazinja tájékoztatja a lakosságot csütörtök esténként 30 percben, az elkészített tudósításokat az internet segítségével a világon bárhol meg lehet tekinteni.

Várjuk Önt Kiskunhalason!