Belterület: 83 ha 

Külterület: 3366 ha 

Lakosság száma: 1004 fő (2011)

A település az 53-as sz. főút mentén, Kiskunhalastól északra 8 km-re fekszik, vasúton a Budapest - Kelebia vonalon közelíthető meg. A község területe korábban Halas határához tartozott. Nevét a tázlári határ felé eső, egykor volt Pirtóról nyerte, mely azonban már a múlt század közepén is csak nádas vízállás volt, s mára teljesen eltűnt.

Régészeti adatok alapján a terület a népvándorlás idején és az Árpád-korban is lakott volt. 

Folyamatos fejlődését kedvező földrajzi helyzete segíti. A település lélekszáma stagnál.

A lakások vezetékes ivóvízzel ellátottak, vezetékes gáz is van. Megépült az ivóvíz vas – és arzénmentesítője.   A község belterületi útjainak 100 %-a aszfaltozott, korszerű világítással ellátott. Kiépült a kábeltévé hálózat. A szilárd- és folyékony hulladék megfelelő elhelyezésére több település és regionális összefogás hozhat megoldást középtávon. A településen általános iskola, óvoda van. A falu orvosi rendelővel, könyvtárral és művelődési házzal rendelkezik, körzeti rendőr működik a faluban. 2005. januárjától működteti a tanyagondnoki szolgálatot, mely a településen élő idős emberek számára biztosít segítséget. Társulásban gyermekjóléti szolgáltatást végez.

A község gazdasága jellemzően a mezőgazdaságra épül. A külterület fele erdő. A többi, főként mezőgazdasági területen a szőlő, gabonafélék közül a rozs és az árpa, gyümölcsfélék közül a kiffer körte termesztése folyik egyéni és családi gazdálkodás formájában. A jelentős területű rét-legelő az állattenyésztést segíti, melyre főként a juh- és a szarvasmarha tartás a jellemző.

A község soltvadkerti és imrehegyi határában fellelhető „Nagy-rét” továbbá az „Ősborókás” buckás területek helyileg védettek. A Kiskunhalas határában lévők a Kiskunsági Nemzeti Park részévé váltak 2001-ben. A  környék családi - baráti, csoportos kirándulások helyszíneként jöhet szóba,  az aktív életmódot kedvelők is kihasználhatják a terület természet adta lehetőségeit terepgyaloglásra-futásra, vagy tereplovaglásra. Régen kirándulóhely volt a község déli részén található „Patkó-tó”, azonban mára teljesen kiszáradt. A település hagyományos rendezvényei a traktoros buckajárással egybekötött majális és az augusztus 20-i falunapon rendezett utcabál. Szeptemberben katolikus búcsút és szüreti felvonulást tartanak, melyre a  gyerekek színes műsorral készülnek.

Nyaranta bentlakásos alkotótábort tart a helyi keramikus-tanárnő gyermekek részére. A foglalkozásokon történeti edények, szobrok készülnek felrakással és korongozással. A bemutatóteremben a kiállított  alkotások mellett, kis néprajzi gyűjtemény is megcsodálható.

A település legjelentősebb idegenforgalmi vállalkozása az 53. sz. főút 47 km-nél található Pirtó-Tanya Lovasfogadó.