„Szabadka virágoskertje”

A Monarchia idején így jellemezték ezt a területet, utalva az itt élők szorgalmára és ízlésére. Ma Kelebia Bács-Kiskun megye délkeleti sarkában fekvő, határmenti község. Legközelebbi város a 12 km-re lévő, jugoszláviai Szabadka. Magyar területen kényelmesen elérhető több város. Keleti irányban 48 km-re fekszik Szeged, nyugati irányban 48 km-re Baja, északnyugati irányban 28 km-re a kistérségi központ Kiskunhalas, délnyugatra 24 km-re Bácsalmás, valamint a megyeszékhely, Kecskemét 110 km-re. Kelebia a Budapest–Belgrád nemzetközi vasútvonal magyarországi végállomása, 1921-től nemzetközi határátkelőhely.

A környező településekkel és a külvilággal közúton is, vasúton is jó az összeköttetés. A község főutcája a Szeged–Baja főútról leágazó Kelebia–Bácsalmás összekötő út. Kiskunhalasra vasúton vagy az 53-as főúton jutunk el. Buszjárat indul Szegedre, Bajára és Kecskemétre.

Ami hajdan gátló tényező volt, az lehet, hogy ma éppen előnnyé válik: a határmenti község a Balkán vasúti kapujaként szolgálhatja az együttműködést.

Történelem

Területe: 67,7 km2

Lakosainak száma: 2767 fő (2011)

A falu régi kun szállás, amelynek birtokosa a XV. században a Hunyadi család volt. A község nevének eredetéről több magyarázat ismert. Az első szerint, az itt tanyázó pásztornépek adták az itteni sok gólya láttán, mivel azok kelepeltek. A másik a török időkre utal, amely szerint egy ótörök szó a „kelap”– egyfajta növény– lelőhelyéről kapta, ugyanakkor van olyan nézet is, amely a nevet azt 1297-ben itt élő Kelyb kun vezér nevével azonosítja.

A török megszállás alatt lakatlanná vált pusztát a XVII. század végétől Szabadkához csatolták. Az 1880-as évek elején megépült a

Pest– Zimonyi vasútvonal. Állomás létesült, és így került ennek személyzete mint első újonnan betelepülő, Kelebia pusztára. 1893-ban Szabadka város áruba bocsátott a vasút mindkét oldalán egy-egy keskeny földsávot. A vevők a sivár homokon alkalmazott szőlő és gyümölcs termelési kultúrával messze vidéken ismert sikereket értek el. Az eddig elhagyott, rideg terület lassan benépesedett. A XX. század elején „Szabadka virágoskertjének” nevezték Kelebiát.

A Trianon utáni újrakezdés eredményeként 1924. december 16-án Kelebia néven önálló nagyközséggé alakult. A tanyavilágra a csoportos beépítési jelleg volt a jellemző, így alakultak ki az úgynevezett járások: Szkenderjárás, Fődijárás, Vermesjárás, Sztipityjárás, Négyesi-járás, Baromjárás, a Vasútföld és Bácsborista.

A II. világháború utáni helyzet, a magyar–jugoszláv határ lezárása, illetve az 50-es évek politikája kedvezőtlenül hatott a község fejlődésére. Ezzel együtt járt a lakosság elvándorlása. Jelenleg a kistérségi és a  határon túli együttműködés kínál lehetőséget a fellendülésre.

Gazdaság

A legfontosabb munkahelyeket a MÁV, a határvédelem, a Vám- és Pénzügyőrség biztosítja, de a családok általában mezőgazdasági tevékenységet is folytatnak. A homokos talajon jellemző termény a spárga és a korai cseresznye. Ez utóbbi az országban itt érik leghamarabb.

A község beépítése laza szerkezetű utcasorokat, zárt kerteket eredményezett. Ennek következtében sok olyan önkormányzati terület van, amelynek infrastrukturális ellátottsága teljes. Ezek a feltételek nyugodt, kiegyensúlyozott légkört biztosíthatnak a külföldi és belföldi vállalkozók beruházásai számára. Számos kiskereskedelmi és vendéglátó ipari egység található, ugyanakkor kereskedelmi szálláshely nem működik Kelebián.

Az országban egyedülállóan, 2007-ben Magyar–Szerb Agrárkereskedelmi és Szolgáltató Központ jött létre, mely révén tovább erősödhetnek a térség kétoldalú gazdasági kapcsolatai. Az épületegyüttesben helyet kap egy modern üzleti szolgáltatásokat ellátó iroda, egy konferenciaközpont, továbbá kiállító terem és három, kisebb rendezvények megtartására alkalmas helyiség.

A vajdasági Kishegyessel 2003-ban indult el az együttműködés. Egy évvel később jött létre a testvérkapcsolat. Mivel „tükörprojektről” van szó, mindkét településen hasonló központok jönnek létre. A község olaszországi testvértelepülése Montecassiano.

A település önálló lapja a Kelebiai Hírmondó című havi lap, mely 2003 augusztus óta rendszeresen megjelenik.

Kultúra

Az iskolához kapcsolódik az 1988-ban épült tornacsarnok, amelyet az iskola tanulóin kívül a község polgárai is igénybe vehetnek. Az önkormányzat saját fenntartású 300 adagos konyhája látja el a gyerekek és a felnőttek étkeztetését.

Szórakozási lehetőséget a Művelődési Ház, valamint a Könyvtár nyújt a lakosságnak. Az öltözővel, lelátóval és éjszakai megvilágítással ellátott községi sportpálya állandó sportolási lehetőséggel gazdagítja a települést. Közvetlen szomszédságában játszópark és sportudvar létesült.

Évente több nagyobb rendezvénynek ad otthont a község.

Rendezvények

A rendezvények fő lebonyolítója: Sántha Márta Könyvtár és Művelődési Ház

Cím: Kelebia József Attila u. 91.,

Tel./Fax: 77/454-210

E-mail: konyvtar.kelebia@freemail.hu

Kelebiai éves rendezvénynaptár

Január 22.: Magyar kultúra napja

Február 1.: Farsang

Március 15.: Állami ünnep

Április 11.: Magyar költészet napja

Május1.: Majális

Május 31.: Családi nap

Május 11.: Pünkösdi egyházzenei koncert

Július 18-20.: V. Kelebiai Kárpát Fesztivál

Augusztus 20.: Államalapítás ünnepe

Szeptember: Idősek napja

Október 6.: Aradi vértanúk napja

Október 23.: Állami ünnep

December 13.: Falualapítási ünnep

Nagyobb helyi fesztiválokról

Kelebiai Kárpát Fesztivál (július közepe)

A fesztivál a kelebiai falunapokból nőtte ki magát fesztivál méretű rendezvénnyé. A négynapos rendezvény célja, hogy kapcsolatot teremtsen Kelebia és más - közöttük határon túli - települések között. A fesztivál igyekszik igényes és tartalmas időtöltést biztosítani, amelyhez a magyar művészeti és kulturális értékek széles spektrumát kínálja az érdeklődőknek. A helyi lakosság mellett nagy szeretettel várják a határon túlról és régióból érkező vendégeket is.

A rendezvények célja, hogy a részt vevő települések között egyfajta multikulturális csere jöjjön létre. Az események a nyári fesztivál idejére koncentrálódnak és egyre népszerűbbek, sikeresebbek. A szervezésében a település szinte minden intézménye és civil szervezete részt vesz.

Falualapítás ünnepe (december közepe)

A település minden év decemberében emlékezik meg önállóvá válásáról. Ez a nyári zenés táncos ünnepekkel ellentétben meghitt, már-már családias hangulatú esemény, amelyre a község önkormányzata apró meglepetéssel készül. Ekkor kerül sor a település karácsonyfájának feldíszítésére is.

Idegenforgalom

Kelebia idegenforgalma nem jelentős. Sokkal inkább jellemző – a határátkelőhely közelsége miatt – az átmenő forgalom. Ugyanakkor az őstermészeti adottságok idegenforgalmi jelentősége növekszik. Szakmai vezetéssel érdemes ezeket megismerni.

Az idelátogató vendég elgyönyörködhet a község jellegzetes épületeiben: a római katolikus templomban, 106-os vasutas őrházban, a Portényi-féle erdészházban, Musák-féle erdészházban, Göde-féle házban, Őskeresztény Imaházban és a Vasútállomás épületében.

Tavasztól őszig érdemes útra kelni, és lejárni a szervezett gyalogtúrák valamelyikét a környező tavaknál, pusztákon vagy az erdőségekben.

Idegenforgalmi információk: Sántha Márta Könyvtár és Művelődési Ház

Cím: 6423 Kelebia, József Attila u. 91.                            

Tel.: 77/454-210  fax: 77/454-210, 

E-mail: konyvtar.kelebia@freemail.hu

Egyházak

A lakosok 80%-a katolikus, 12%-a őskeresztény, 6%-a baptista, 2% -a református. A gyülekezetek jelentős ifjúsági és kulturális tevékenységet folytatnak.

A kelebiai katolikus egyházközség

Az 1928-ban épült katolikus templomnak Krisztus Király a titulusa. Id. Éber Sándor festette a szentély freskóját, ahol Fülep Lajos református bajai lelkész, polihisztor formázza Krisztust. A község plébánosa a szomszédos Tompán is lelkipásztor. A templom felújítása során elkészült a főbejárat és nagykapu, tervezik a  templom külső renoválását is.

Miserend:

Vasárnap: 8:30

Hétfő: 14:00 a Szent Erzsébet Otthonházban

Kedd: 16:00 (télen) 17:00 (nyáron)

Szerda: 16:00 (télen, nyáron)

Csütörtök: 16:00 (télen, nyáron)

Péntek: 16:00 (télen, nyáron)

Szombat: 16:00 (télen, nyáron)

A kelebiai református gyülekezet

A kelebiai református gyülekezet a kiskunhalasi református egyházhoz tartozó ún. fiókegyház. A jelenleg nyilvántartottak száma 30-31. Nagy hidegben, mivel fűtési lehetőség nincs, református családoknál gyűlnek össze. Az istentiszteleteket a kiskunhalasi református egyház lelkészei végzik. A reformátusok kapcsolata nagyon jó a katolikusokkal. Az istentiszteleteket minden hónap első vasárnapján délelőtt 10 órától tartják az Ady Endre u. 7. szám alatti gyülekezeti teremben.

Természeti értékek

A község területén  jelentős az a 600 ha-nyi terület, amelyen a megyehatáron áthúzódó Körös-ér, az általa táplált Halastavak és a községtől délnyugatra található magasabb fekvésű legelők találhatók. A határsáv jóvoltából szinte teljesen érintetlen természeti környezet mintegy zárványként, idegenforgalmi vonzerőként nagy értéket képvisel.

Másik fontos természeti kincs, amely kihasználásra vár, a termálvíz. A lezárt kutakban 70-80 ºC-os gyógyító hatású vizet rejt a föld mélye.

Érdemes szélesebb körben megismertetni a kelebiai halastavak és a környező puszták védett és fokozottan védett értékeit, amelyek között olyan, országosan ritka példányok szerepelnek, mint a homoki kikerics, az egyhajúvirág és a vele együtt előforduló tarka sáfrány, a kabasólyom és a szalakóka vagy a veszélyeztetett földikutya.

A természeti értékek gyalogtúrákon ismerhetők meg leginkább.

Gyalogtúrák, tanösvények

I. tanösvény: Botanikai túra a kelebiai Halastavak mentén

Az útvonal hossza 17 km, bejárásához (gyalogosan) 7 óra szükséges.

1 állomás: Krisztus Király templom

Felszentelésének ideje: 1930. május 12. Alaprajzában kifejeződik az egyszerű, két alsó csarnokkal kereszt alakban folytatott egyhajós, fél kupolával boltozott apszisban záródó geometria. Tornya négyzet alapú. A torony körbefutó folyosós kilátójú, sisakfedele öttornyú. Az épület egységes tömegében ötvözi a klasszikus népi stílusokat.

2. állomás: Tavaszi hérics élőhelye

Az első állomástól való távolság 2,2 km. A tavaszi hérics levelei sűrűn állók, kétszer-háromszor szárnyasan összetettek, ép szélűek. Sziromlevelei aranysárgák, fénylők. Csészelevelei zöldes, ibolyás futtatásúak. Aszmag termései 1.5-2 cm-es zöld, majd bunkószerű, felálló kocsányú terméscsoportot alkotnak. Virágzása: március, május.

3. állomás: Homoki kikerics élőhelye

Távolsága az 1. számú állomástól 3,5 km. A lepellevelek bíboros és ibolyás színűek, de olykor fehéres, sőt tarka lepelű is lehet. A 6-12 cm-es virágok ősszel nyílnak. Bibeszálai egyenesek és vastagok. A tavaszi levelei szürkés-zöldek. Keskeny-hosszúkás toktermései a levelek között, rövid nyélen tavasszal fejlődnek. Virágzása: augusztus vége – október

4. állomás: Tarka sáfrány élőhelye:

Távolsága az 1. számú állomástól 4,5 km. A virágok 4-10 cm-esek. Tőlevelei keskeny szálasak, középen hosszanti fehér csíkkal. A lepel hattagú, cimpái hegyesedők, színük a fehértől a liláig változó. A külső lepelcimpák hátán 3 erőteljes ibolyás csík húzódik. Termése tok. Virágzása: február közepe – március.

5. állomás: Agárkosbor élőhelye:

Távolsága 5 km az 1. számú állomástól. Hat- negyven cm magas kosborfaj. Levelei részben tőállóak, részben szárölelők. Virágzatát 5-25 lazán álló, 1,5 cm-es virág alkotja. Színe legtöbbször bíborvörös. Virágzása: április közepe – május.

6. állomás: Egyhájú virág élőhelye:

Távolsága az 1. számú állomástól 8,5 km. A növény 5-10 cm magas, levelei szálas lándzsásak, a virággal egy időben jelennek meg. A porzószálak száma 6, összenőtt bibeszála 3 ágra szakad, toktermése ősszel érik. Virágzása: február közepe – március.

II. tanösvény: Madarász túra a kelebiai Halastavak mentén

Az útvonal hossza 8 km, bejárásához (gyalogosan) 4 óra szükséges. Az útvonal állomásain 4 madárfaj élőhelyeit figyelhetjük meg.

1 állomás: Krisztus Király templom

Felszentelésének ideje: 1930. május 12. Alaprajzában kifejeződik az egyszerű, két alsó csarnokkal kereszt alakban folytatott egyhajós, fél kupolával boltozott apszisban záródó geometria. Tornya négyzet alapú. A torony körbefutó folyosós kilátójú, sisakfedele öttornyú. Az épület egységes tömegében ötvözi a klasszikus népi stílusokat.

2. állomás: Rózsa Sándor fája:

Távolsága az 1. számú állomástól 2,3 km. Famatuzsálem, a Kincses erdő leghatalmasabb fája. A legenda szerint Rózsa Sándornak, a betyárnak egyik pihenőhelye volt, majd később a kelebiai diákok kedvelt kirándulóhelye.

3. állomás: Egerészölyv élőhelye:

A madár 0-55 cm hosszú, lekerekített farkú, rövid nyakú, változó színezetű, de rendszerint sötétbarna színű ragadozó. Különös ismertetőjele: sűrű keresztsávozású farka a végén széles sötét harántsávval, a sárga, tollatlan csüdje. A tó körül ezen a területen rendszeresen látható ez a leggyakoribb ragadozó madár faj. Hangja magas, nyávogásszerű, hijü-ü, hij–jé kiáltás. Erdőkben facsoportokban, fán építi fészkét, amelyet éveken keresztül használ. Kis emlősöket, néha madárfiókákat fog. Hazánkban fészkelő állandó faj. Védett.

4. állomás: Barna rétihéja élőhelye:

A tónak ezen a területén rendszeresen látható ragadozó faj. Az egerészölyvnél kisebb, karcsúbb madár. A hím szárnya és farka szürke, alsó része rozsdabarna. A tojó barna, sárga sapkával. Ritkán szól, hangja: kli–kli és csicsergésszerű riasztás. Vizek mentén, mint itt is nádasokban, a talajon fészkel. Kisemlősöket, madarakat, gyíkokat zsákmányol. A nádas fölött imbolyogva repül, szárnyát enyhe V-alakban tartva. Fészkelő, vonuló, gyakori faj. Védett.

5. állomás: Kabasólyom élőhelye:

A tónak ezen a területén néha látható, a galambnál kisebb madár. Hangja éles kiáltás. Ligetes erdőkben a fán költ. Nem épít fészket, hanem főleg varjúfészkeket foglal el. Nagyméretű repülő rovarokat zsákmányol. Fészkelő vonuló faj. Védett.

6. állomás: Szalakóta élőhelye:

A kb. 30 cm hosszú, gerlénél nagyobb méretű, zömök termetű, erős csőrű, színes madár. Szárnya ragyogó azúrkék, háta gesztenye - vörös, farka zöldeskék. Hangja károgó jellegű rikácsolás, vagy sebesen csörgő: krakrakra. Ligetes területeken odúban, néha épületek repedéseiben költ. Elfoglalja a mesterséges fészekodúkat is. Ősszel gyakran zsákmányol fiatal fecskéket. Általában száraz faágon, telefonpóznán, kazlakon leskelődik, ahonnan libbenve kapja el a rovarokat. Ezen a területen gyakran megfigyelhető. Rendszeresen itt fészkel, vonuló madár. Fokozottan védett.

III. tanösvény: Séta a bakterházhoz

1. állomás:bakterház

A sétaút a nagyhírű kelebiai vasútvonal mentén húzódik, ahol a vonatok elhagyják az országot Szabadka felé. A szépen felújított utolsó bakterházat itt tekinthetjük meg.

A tanösvények szakmai bemutatását a 

Farkas László Általános Iskolában lehet kérni.

Elérhetőség: 6423 Kelebia, Ady E. 110., 

Telefon: 77/454-219, 77/454-635