Belterület: 80 ha 

Külterület: 10412 ha

Lakosság: 1578 (2011)

Balotaszállás község Kiskunhalastól délre 11 km-re található. Vasúton a Kiskunhalas - Kelebia vonalon, közúton az 53-as főútról leágazó bekötőúton érhető el. A táj felszíne hullámos síkság, talaja jórészt futóhomok. A felszín alatt termálvizet, kőolajat, földgázt találtak. 

Több ezer éve lakott ez a vidék. A messze Iránból származó szarmaták itt találtak maguknak végleges hazát. A környezet átalakította, képére formálta őket, akárcsak az utánuk jövő ázsiai lovas avarokat, és  magyar honfoglalókat. A mai területen Botond vezér telepedett le népével, innen vezette hadjáratait Bizánc ellen amit az itt talált bizánci fémpénzek, fazekasedények és aranydísztárgyak bizonyítanak. A honfoglalás kori falut tatárjárás pusztította el, a vidék teljesen lakatlanná vált. A kiirtott, elmenekült magyarság helyére IV. Béla király félnomád, pogány kunokat telepített, ez a terület  Baltha kun kapitány birtoka lett. A kunok nehezen alkalmazkodtak a keresztény, földművelő magyarság életviszonyaihoz, állandósultak a határviták.

Később a terület Hunyadi birtok, majd 1464-ben Mátyás király Pongrácz Jánosnak adományozta. 1476-tól annak fiáé, majd a birtok visszaszállt a királyra. Az 1493-ban, a kun szállások határainak és tulajdonjogainak tisztázására kiadott királyi oklevélben található először Baltha-szállása neve. 1519-ben Török Endre kapta meg, 1550-től török kézre került. 1566-ban II. Szulejmán csapatai felperzselték a falut, a lakosság elpusztult, elmenekült.

A török uralom alatt a magyarság létalapja a rideg pásztorkodás. Az alföldi városok hatalmasra nőtt jószágállományukat a néptelenné vált pusztákon legeltették. 1699-ben az akkori tulajdonosa Balota pusztát az azokon addig is legeltető Halas városnak adta el. Balota, Füzes, Göbölyjárás, Alsószállás puszták a XIX. század közepén népesültek be, váltak jellegzetes tanyás településsé. A terület lakóinak nagy része betelepülő, főleg Csongrád megye különböző területeiről érkeztek. A nyilvános iskolahálózat 1894-1939 között épült ki  Felsőbalotán, Felsőgöbölyjáráson Alsóbalotán, Alsógöbölyjáráson. 

1952. január 1-én alakult önálló község a halasi Alsószállás, Balota, Göbölyjárás és Füzes puszták egy részéből Göbölyjárás néven. A lakosok száma 3600 fő volt, 899 portán. A község helyét, kialakulását a vasútvonal és az állomás helye meghatározta.

1945 előtt a lakosság főleg szőlő- és gyümölcstermelésből élt. Jelentős volt a szarvasmarha-, juh-, majd beindult a baromfi- és sertéstenyésztés, az erdőgazdálkodás is fejlődésnek indult. Az 1948-1967 közötti időszakban tsz-ek alakultak, egyesültek és váltak szét, a község lakosságának 85 %-át tömörítve. A létrejött két nagy tsz közül az Aranyhomok a ’70-es években már pecsenyebárányokat exportált Olaszországba, de őszi árpa, burgonyatermesztése is jelentőssé vált. 1990-ben a Kossuth Tsz Vagyonkezelő Szövetkezetté alakult, az Aranyhomok jogutód nélkül megszűnt. A Kiskunhalasi ÁG balotaszállási részlege 1989-ig működött a településen, főleg a borászat területén.

A község lakosságának megélhetése zömmel mai is a mezőgazdasághoz kötődik.

A hagyományos növény és állattenyésztés mellett szőlő-gyümölcstermesztés, kertészei kultúrák termesztése folyik. A működő gazdasági társaságok brojlercsirke előállítással, víziszárnyas törzsbaromfi neveléssel, keltetéssel, utóneveléssel, műanyag- és papírfeldolgozó tevékenységgel, mezőgazdasági, élelmiszeripari, kereskedelmi és szolgáltató tevékenységgel foglalkoznak, biztosítva ezzel a helyi lakosság foglalkoztatását.

A belterületi utak szilárd burkolattal ellátottak. Az alapközművek közül még hiányzik a zárt szennyvízcsatorna. A kábeltévé hálózat kiépült. Az 1997-ben megépített földgáz-hálózatba minden belterületi ingatlant bekötöttek. A településen a szilárd kommunális hulladékkezelés megoldott. 

Közterületei a tájba, környezetbe illően fásított, parkosított. A község általános rendezési tervvel rendelkezik. Új építési övezetben kettő új utcában kialakított közművesített építési telkekkel rendelkezik. Kidolgozott terület és gazdaságfejlesztési koncepció tervei között szerepel a település szilárd és folyékony hulladékának térségi kezelése, valamint a területen található nagyreményekre jogosító geotermális energia hasznosítása.

A művelődési ház a 60-as évektől működik, könyvtárában tízezer kötet áll az olvasók rendelkezésére. Balota három településsel közösen 1992. óta „Megyeszéle” címen tájékoztató jellegű lapot jelentet meg. A Homokháti Kistérség tagtelepüléseként a kistérségben havonta megjelenő SÁRGA-FEKETE újság is a lakosság rendelkezésére áll információ áramlásként. A községben a mozgáskorlátozottak érdekvédelmi egyesületének helyi szervezete működik.

A római katolikus templomot a történelmi egyházak közösen használják. Az ezredforduló tiszteletére felújított harangláb a templomkertben került felállításra. Az  I. világháborúban elesett hősök emlékét őrző márványtábla a község központi parkjában álló emlékműnél került végső elhelyezésre. A község a honfoglalást követő korból származó számos templomhelyeit emlékoszloppal jelölte meg a Millennium tiszteletére. Négy emlékoszlop került felállításra  Balotaszállás, Zsana, Pusztamérges Öttömös települések közös találkozásánál – a Négyeshatárnál. A kopjafákra faragott címerek emléket állítanak a múltnak és üzennek a jövőnek : a négyeshatár nem pusztul tovább, immár nem a falvakat elválasztó, hanem  összekötő közös pont. Jelképezi a történeti folyamatosságot és a lakosság  élni akarását.

A község címerén a balotaszállási honfoglalás kori sírlelet – egy aranyozott ezüst női lószerszám szíjvég – díszítő eleme került fő motívumként bemutatásra, anyagának patinázott színében. Az arany-, valamint az Alföld aranysárga homokját mutatja a címerpajzs színe. A településnek Halashoz való évszázados kötődését jelképezi a halasi címer koronájának szerepeltetése. A község határában található védett szürkenyár rezervátum levélkoszorúként, a pajzsot alulról szegélyezve jelenik meg. A községgé alakulás időpontjában Göbölyjárásként ismert település neve mutatja, hogy hosszú ideje a szarvasmarha a legfontosabb haszonállat, erre utal a levélkoszorúba befont pásztorkürt.

Idegenforgalmi lehetőségek:

Balotaszállási Általános Művelődési Központban tekinthető meg  a Tájház bemutató. A faluban élt és dolgozott Gyuris Károly citerakészítő – fafaragó. Hagyatékából a kukorica csuhéból készített bútorok és dísztárgyak a Polgármesteri Hivatalban megtekinthetők. Említésre méltó Vígh Lajos balotai lakos csengő- és kolompgyűjteménye, valamint Szabó Sándor amatőr festő képei. Szabó a falunapokon állít ki, egyébként képei megtekinthetők a. „Tanya Galériá”-ban.

Balotaszállás rendszeres közösségi rendezvénye az augusztus 17-20. között megrendezésre kerülő falunapok. E rendezvénysorozat tradicionális része a Felső-Bácskai Kettes Fogathajtó Verseny, valamint az augusztus 20-i Szent István napi búcsú. 

30 km-es körzetben könnyen megközelíthető gyógyfürdők, szabad strandok, tájvédelmi területek, gyalogos és kerékpáros túralehetőségek vannak. A településre látogatók a Rádóczi tanyán vagy a Balota-fogadóban találnak szállást, lovaglási, sportolási lehetőséget. Erdészházat tart fenn és vadásztatást vállal a Rákóczi Vadásztársaság. A község határában szabadon látogatható szürkenyár-génrezervátum található. Arborétumot alakítottak ki védelmére. Érdekes látnivaló a magántulajdonban álló, Dietrich-féle szárnyas, nádfedeles pince-présház.