Településről 

Egykor a tűz pusztította el a hajdani kis falucskát lakóival, templomával, házaival együtt – és ma ismét egy tűz –  nem messze a korábbitól,  hozta meg a felemelkedés lehetőségét a régi Zana közelében megépült új településnek: Zsanának.

Belterület: 60 ha 

Külterület: 8734 ha

Lakosság: 821 fő (2011)

Zsana község Bács-Kiskun megye déli részén Csongrád megyével határos település.  Legközelebbi városok: Kiskunhalas 14 km-re, Kiskunmajsa 17 km-re, Szeged 45 km-re van, de megközelíthető a Kígyós-Üllésen át vezető  5408 jelű szegedi úton is.  Vasútvonala nincs.

A község egykori területén bronzkori, őskori, szarmata kori, honfoglalás kori települések nyomai is fellelhetők. Az Árpád-kori települések emlékét őrzi egy kőből épült templomból előkerült bronz körmeneti kereszt.  A török korban a terület pusztasággá vált, lakói  a közeli városokba menekültek. A XVIII. Század közepétől a redempciót követő tagosítások következtében kialakultak a tanyák. A halasi műút mellett egykori tanyaközpontban 1948. május 2-án lerakták a mai templom alapkövét. Zsanapuszta és vele határos Eresztőpuszta 1952. január 1-én alakult új községgé Zsana néven, leválva Halas közigazgatási területéből.

A krónika szerint  440 évvel ezelőtt a mai község belterületétől észak-keletre volt az eredeti község, melynek neve egyes források szerint Zana volt, s amelyet 1566-ban tűzzel pusztítottak el a tatár hordák. Éppen fél évszázaddal ezelőtt egy új község alakult a hatalmas homoktenger közepén, bízva, hogy az emberi jószándék, a pozitív emberi összefogás eredményeként boldog otthonokban boldog emberek élhetik majd életüket az új közösségben.

A község népessége az utóbbi években csökken, illetve stagnál. Ennek a hátterében a természete fogyás és a vándorlás negatív egyenlege áll. Ez a tendencia feltehetően folytatódni fog, megváltoztatása túl mutat a község hatáskörén A fogyatkozás a korösszetételben is változásokat hoz. A kevesebb születés, a lakosság elöregedése a különböző intézmények iránti igények módosulásával jár. Egyre kisebb kapacitású intézményre lesz szükség a gyermekek ellátásában, oktatásában, ugyanakkor felerősödik az elvárás a szociális és egészségügyi szolgáltatásokkal szemben. A kiterjedt tanyarendszer ad otthont  a lakosság 40%-nak.

Gazdaság

A település mezőgazdasági jellegű, a lakosság többsége növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozik. Jelentős a húsjellegű- és növendékállat tartás, de a tejtermelés és a juhászat is meghatározó. Növénytermesztésben elsősorban abrak- és szálastakarmány termesztése, a napraforgó és a dohánytermesztés is jelentős.

Zsana lakossága a csaknem terméketlen homokon gazdálkodott, lényegében vegetált. Ma is keményen meg kell küzdeni a megélhetésért. A munkanélküliség a településen is jelen van, mértéke a megyei és országos átlag alatti. A legnagyobb gondot a pályakezdők és a tartós munkanélküliek aránya jelenti. A kevés helyi munkahely miatt sokan ingáznak a lakásuk és a munkahelyük között. A község nevével 1979- ben a földgázkitörés kapcsán ismerkedhetett meg az ország. A MOL Rt. által kiépített földalatti gáztározó, a téli hónapokban az ország gázszükségletének ¼-ét biztosítja. A tározó jelenleg az E-ON tulajdona.  Fejlesztése során a befogadóképessége tovább növekszik.

A letelepülők, építkezők számára kertes, közművesített telkek állnak rendelkezésre, vállalkozások telelepedéséhez az önkormányzat rendelkezik szabad területekkel.  A lakosság ellátását a faluban működő 4 vegyes élelmiszerbolt, két vendéglátó egység, takarmány árusító üzlet, benzinkút és autógáz töltő. Közlekedés: napi több helyközi buszjárat indul Kiskunhalas-Zsana-Kígyós-Pusztamérges útvonallal. Távolsági buszjárat is érinti a települést, Szeged-Székesfehérvár, Győr-Gyula elérhetőséggel.

Turizmus

Hagyománya van a díjugrató lovas versenyeknek, illetve a fogathajtásnak. A település határában holland kemping működik. A falut körülölelő kb. 4000 ha. erdő alkalmas túrázásra, családi piknikekhez. A területen illetékes vadásztársaság közreműködésével nyúlra, fácánra, őzre, vaddisznóra, dámszarvasra lehet vadászni. Falunapunk alkalmával (aug. 20.) jellegzetes ételünket a bográcsos birkapörköltet kóstolhatják meg, míg október második hétvégéjén a hagyományőrző Szüreti mulatságunkon szórakozhatnak kedves vendégeink. Itt arra is alkalmuk nyílik, hogy az aranysárga homokon termelt borokat megkóstolják.

Az Önkormányzat a szerbiai Kelebija községgel áll testvértelepülési kapcsolatban 2006. szeptembere óta.