Van hozzáférése? | lépjen be
Váltás az akadálymentes honlapra 2018. december 11. | Ma Árpád és Árpádina napja van.

Halasi kulturális élet

Kiskunhalas Város kulturális élete az elmúlt években jelentős fejlődésen ment keresztül. 2013 óta a Halasi Média és Kultúra Nonprofit Kft. a város közművelődési, kulturális programjainak, eseményeinek főszervezője, rendezője, koordinálója.

Évente több nagy szabadtéri rendezvény várja az érdeklődőket. 

Májusban a Város Napja keretében ünnepeljük meg a település többszázéves múltját. Június első hétvégéjén a Nyárindító Főtérparty, a hónap végén a Szent Iván napi-vigadalom nyújt felhőtlen szórakozást. Augusztus 20-a hagyományőrző, egyházi programok, valamint koncertek és persze a tűzijáték miatt marad felejthetetlen évről-évre. Szeptember második hétvégéjén a közel négy évtizedes múltra visszatekintő Halasi Szüreti Napok péntek délutántól vasárnap estig ezreket vonz Kiskunhalas főterére. Az év zárásaként decemberben az Adventi Napok keretein belül vásárosokkal, fényekkel, sztárfellépőkkel és sok-sok ünnepelni vágyóval telik meg a Bethlen Gábor tér.

A Közösségek Házában  hétről-hétre kiállítások, foglalkozások, kulturális rendezvények várják a halasiakat és környékbelieket egy nagy- és két kisteremben. Ezekről az eseményekről az éves programnaptárban minden részletet meg lehet találni.

A Végh-kúriában időszaki kiállítások, városi ünnepségek, megemlékezések kapnak helyet, de ez egyben egy közösségi tér is a lakosság és a civilek számára. A garázsvásártól, a kézműves tanfolyamokon át, a táborokig sokféle rendezvény színesíti a gyönyörű, korhű épület légkörét. A Tájház pedig a korabeli berendezésekkel, használati tárgyakkal visszarepíti a látogatókat a XX. század eleji, régi tanyák világába.

A Sáfrik-Szélmalom 1860-ban épült, ma már turistalátványosság. Az építmény melletti téren rendezik meg minden évben a Zenélő Szélmalom elnevezésű kulturális programot.

Kiskunhalasról a legtöbb embernek a világhírű varrott csipke jut eszébe, melyet a mai napig kézzel készítenek a Csipkeházban. Itt rendezik meg tavaszonként a Nemzetközi Csipkefesztivált, ahol a házigazda mellett minden esztendőben más és más nemzet mutatja csipkealkotásait.

Kiskunhalas szülötte a híres századfordulós festőművész Thorma János. Az ő nevét viseli a Thorma János Múzeum, ahol a galériában a festő több alkotását csodálhatják meg a látogatók. Együtt látható itt Thorma két legnagyobb történelmi festménye, a Talpra magyar és az Aradi vértanúk. A múzeum állandó kiállítása Kiskunhalas történetét mutatja be. A múzeumhoz tartozó Berki Galériában a település két ikonikus alakjának, Diószegi Balázsnak és Berki Violának az alkotásai tekinthetők meg.

A 2014-ben modernizált, átalakított, kibővített Városi Filmszínházban az országos premierekkel egyidőben tekinthetők meg a filmek, és itt kapnak helyet a Halasi Média és Kultúra Nonprofit Kft. által szervezett tavaszi és őszi színházi évadok előadásai is, melyeken hazánk legnépszerűbb színművészei szórakoztatják a publikumot.

Kiskunhalas büszke lehet arra, hogy közel 150 civil szervezet működik a városban. Nagyon sok közülük olyan kulturális programmal színesíti a városi rendezvényeket, melyek igen vonzóak a turisták számára is. Az egyesületi programok is olvashatók az éves programfüzetben.

Gasztrokulturális eseményekből sincs hiány városunkban. Májusban a Hősök ligetében négy napon keresztül minden az ízletes nedűkről szól, ekkor rendezik ugyanis a Borudvart, ahol az ország legismertebb pincészetei mutatkoznak be. A Sóstó Csárdánál tavasszal Gulyásfőző versenyt, ősszel pedig Burgonya fesztivált szerveznek, ahol számtalan csapat áll bográcshoz, hogy bebizonyítsák, ők készítik a legfinomabb ételeket.

Mindezekről az eseményekről pedig a Halas Televízió Kultúrkép című magazinja tájékoztatja a lakosságot csütörtök esténként 30 percben, az elkészített tudósításokat az internet segítségével a világon bárhol meg lehet tekinteni.


A HALASI CSIPKEVARRÁS ÉLŐ HAGYOMÁNYA 2010. óta a MAGYAR SZELLEMI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG RÉSZE!

A Magyarország déli részén elterülő kisvárosban - egyedül az országban és a világon – több mint 110 éves hagyománya van a halasi csipke varrásának. A halasi csipke az elmúlt évszázad folyamán méltó vetélytársa lett a brüsszeli és a velencei  csipkének, több világkiállítás nagydíját is elnyerte, ezzel  is öregbítve a magyar iparművészet jó hírét.

A halasi csipke 100%-os  kézimunkával készülő varrott csipke, elkészítése roppant  aprólékos  és időigényes. A csipkéket  az évszázados rajzok alapján, az eredeti motívumok felhasználásával, 60 féle öltésmintával –amelyek  titkát  csak a  9 halasi csipkevarró ismeri - varrják, de szívesen teljesítik az  egyéni megrendeléseket is.

A három, egymáson keresztbefektetett hal 1935-óta a halasi csipke védjegye.

1902-óta  a világ több híressége kapott halasi csipkét a magyar állam ajándékaként. A múlt század végén, 1996-ban II. János Pál pápa, 2000-ben Hitachi japán hercegnő. 2004-ben a libanoni és a ciprusi köztársasági elnök felesége, a japán császárné és II. Erzsébet brit uralkodó, 2006-ban pedig Bush amerikai elnök felesége, 2008-ban a jordán királyné, 2015-ben Ferenc pápa is a halasi csipkével megajándékozottak sorába lépett. Több magyar és külföldi város és család címerét is kivarrták már, intézmények egyedi jutalmakként és magánszemélyek is szívesen ajándékoznak halasi csipkét.

A Külügyminisztérium kulturális ügyekért felelős főosztálya támogatásával a halasi csipke már 2001 óta rendszerese főszereplője a hazai és nemzetközi diplomáciai rendezvényeket kísérő kulturális rendezvényeknek és a protokoll ajándéklistán is szerepel.

A Csipkemúzeum állandó kiállításán megtekinthető a halasi csipke múltja és jelene. A látogatóknak lehetőségük van, hogy a varróműhelybe belépve személyesen kísérjék figyelemmel a halasi csipkevarrás jó szemet és türelmet igénylő különleges folyamatát.

A halasi csipke történetét átfogó, 10 tablóból álló, 28 csipkét tartalmazó „bőröndkiállítás” anyagával szívesen bemutatkoznak az ország bármely pontján. 

További információ: www.halasicsipke.hu, www.facebook/halasicsipke, www.hungarikum.hu/hu/halasi-csipke


Egyházi műemlékek

A török pusztítás eltüntette a korábbi századok épületeit. A földből, agyagból épített lakóházak nem időtállóak. Legrégebbi építészeti emlékek a 18. századból maradtak fenn.

A klasszicizáló későbarokk stílusú mai református templom 1772-ben, ill. 1814-1823 között épült a korábbi templomok helyére. A 19. század eleji építkezést Schwörtz János és Frigyes tervei szerint végezték. Értékes az empire stílusú szószék és papi ülőhely. Különlegesség a szégyenkő a templom külső falánál. A barokk stílusú római katolikus templom 1770-ben készült el, a katolikusok újratelepedését követően. Építője Gföller Jakab. A templomot 1940-ben bővítették háromezer személy befogadására. Érdemes megnézni a katolikus templom mellé áttelepített Kálváriát. Fő értéke a két lator népies barokk szobra a 19. század elejéről. A Zsinagóga 1857-1860 között épült klasszicista romantikus stílusban.


Városháza

A klasszicista városházát Fischer Ágoston tervei szerint 1833-1834-ben építették. A háztömbnyi szecessziós városháza Hikisch Rezső tervei alapján 1906-ban készült el.


Oktatás, művelődés

Az oktatási és művelődési célokra emelt épületek közül ki kell emelni a Szilády Áron nevét viselő gimnáziumot, amely 1892-ben Kauser József tervei alapján épült és a halasi csipke otthonát a Csipkeházat, amely 1935-ben készült a hagyományos tornácos parasztház mintájára.    


Lakóépületek, szobrok

A régi lakóépületek közül már alig találni. A Tabánban még láthatunk néhány, néprajzi szempontból érdekes parasztházat. Említést érdemel a Tájház (Marx tér 1.), a Sóstói Csárda (Sóstó), a boltíves tornácú Végh-kúria (Bajcsy-Zs. u. 5.). A megmaradt polgárházak helyi védelem alatt állnak. A Sáfrik-féle szélmalom ipartörténeti emlék, a 19. század második felében épült, műemléki helyreállítása 1966-ban fejeződött be. Ennek köszönhetően ma is működőképes és látogatható. Érdemes még elsétálni a régi, műemlék jellegű református temetőbe, ahol a jeles halasiak sírjai és a sírkő kert a város múltjáról mesél. Kiskunhalas építészeti emlékei között kalauzol a múzeumi sorozatban, 2001-ben kiadott könyv. A város mai építészetére a harmonikus fejlesztés jellemző. Ezt a tudatos törekvést jutalmazta a Magyar Urbanisztikai Társaság, 1988-ban kiadott Hild-éremmel.

Halast számos szobor, emléktábla díszíti. A látogató megnézheti a halasi csata emlékművét Damkó József Búsuló kuruc című, kuruc szobornak emlegetett művét. Az első világháború elesett hőseinek emlékművét, a második világháború áldozatainak új emlékoszlopát. Az utóbbiak közelében Szilády Áron mellszobra található. Már tradíció, hogy évente újabb műalkotással gazdagodik a város. A városból elszármazott Mozer Ilonának és férjének Barth Károlynak köszönhető az utóbbi években avatott Csipkevarrók szobor, Thorma János mellszobor.

Hol vagyok? Turizmus / Kiskunhalas