Tompa, az Európai Unió déli kapuja

Belterület: 304 hektár

Külterület: 7853 hektár

Lakosságszám: 4717 fő (2011)

Hazánk legfiatalabb határvárosa Kiskunhalastól 27 km-re délre fekszik. Az 53-as főúton és a Budapest–Belgrád tranzit vasútvonalon közelíthető meg, bár az állomás a településtől 5 km-re fekszik. Nagy forgalmú, nemzetközi közúti személy- és teherforgalmi határátkelő a magyar-szerb határon.

Miért is érdemes megállni itt? A bárómajori Szent Anna templom igazi turistalátványosságot nyújt az erre járónak: olyan, mint a budavári Mátyás templom – csak kicsiben. A városcímerben álló darumadár pedig, mint mindig és mindenhol, az éberséget, az óvó gondoskodást szimbolizálja. A történelem során határszéli településsé vált kisvárosban ezt a feladatot komolyan veszik.

Tompa története

Tompa területén már a Krisztus előtti I. századból is találtak településnyomokat. A középkori Magyarországon a Tompa szó mint férfinév 1055-ban kerül először említésre. Tompa László kun kapitány neve 1370-ben olvasható egy oklevélben. 1439-ben Albert király a települést és környékét – Szabadkát, Kiskunhalast és Madarast – Hunyadi Jánosnak adta zálogba. 1572-től a terület Szabadkához tartozott, és elnéptelenedésére utalva Tompa-pusztának hívták.

Az újkorban 1823-ban épült fel a tompai pusztán az első épület, egy csárda a Szabadka–Halas és Baja–Szeged kereskedelmi útvonal kereszteződésében. A kiegyezés után Redl bárónak volt itt a legnagyobb földbirtoka, ő kastélyt és kápolnát építtetett birtokán.

Tompa egyetlen középülete sokáig az 1876-ban elkészült iskola volt. A község népessége 1880-ban 4700, 1890-ben már 7400 fő volt, s 1629 házat laktak. 1900-ban fejeződött be a település keleti határán húzódó vasút építése. A vasút azért épült olyan távol a településtől, mert Redl Imre földesúr nem engedte meg, hogy birtokait kettészelje. 1911-ben épült az első templom, s ekkor létesült az állandó csendőrőrs is. Tompa-puszta ekkor még nem vált községgé, de hivatalosan településsé nyilvánították.

Tompa a településfejlesztés terén elért eredményei elismeréseként 2004. július 1-jén városi rangot nyert.   

Gazdaság

A kisvárosban a mezőgazdaság több ágazata is jól működik. A növénytermesztésre a gyümölcstermesztés és az üvegházas kertészet, ezen belül a pritaminpaprika- és paradicsomtermesztés a jellemző. Az állattenyésztésben a szarvasmarha- és sertéstartás, valamint a baromfinevelés jár az élen. Az erdőgazdálkodás is számottevő. A Tompa és Vidéke Takarékszövetkezet 1957-ben alakult, ma három községben és Szeged városban van kirendeltsége.

Az ipari tevékenységek közül a ruhaipari magánvállalkozások foglalkoztatják a legtöbb – elsősorban női – munkást. A Tompai Faipari Kft beltéri ajtók gyártásával foglalkozik. A kishatárforgalom és a jugoszláv háború miatt áttelepülő vállalkozások nagymértékben fellendítették a kiskereskedelmet és a szolgáltatást. Sorra települtek a boltok, éttermek, presszók, szolgáltató cégek telepei és benzinkutak a határ közelébe. A településen most 70 társas- és 200 magánvállalkozás működik. Az Adriára utazók egy része is itt halad át, így városra az átmenő és bevásárló turizmus egyaránt jellemző. A forgalom annyira felduzzadt, hogy szükségesé vált egy elkerülő út megépítése a határhoz. A szerb állapotok konszolidációja és Tompa schengeni határ státusza azonban visszavetette a határmenti vállalkozások betelepülését és a bevásárló turizmust.

Kultúra

Építészeti értékek

Bárómajori Redl kastély és kastélypark

A kastély romantikus stílusban épült az 1860-as években. Utolsó ura báró Podmaniczky Endre főispán volt. 1945 után a Népjóléti Minisztérium hadirokkant otthont rendezett itt be, s a II. világháborúban megsérült katonákat helyezték ide el. Később volt raktár és termelőszövetkezeti iroda. 1957 óta a Fővárosi Tanács (Jelenleg Fővárosi Önkormányzat) kezelésében van, és pszichiátriai betegotthonként működik. A kastélyhoz 50 hektár parkarborétum tartozik.

Bárómajori római katolikus Szent Anna-templom

A budai Mátyás-templom mintájára épült neogót stílusú templomot az egykori házi kápolna alapzatára Wágner Károly építette a XX. század elején. A templom tornya 35 méter magas. Tetőzetét Zsolnay- majolikacserepek díszítik, olasz mester munkái a színes üvegablakok, az ereklyetartó XVI. századi ötvösmunka. A gót építészet elemeit magán viselő torony homlokzat felőli részeit az apostolok és Szent Márk evangélista kőből faragott szobrai díszítik. Felső része gazdagon csipkézett kőfaragás, kúszó levelekkel mintázva. A főtorony mellett több kisebb díszítőtorony is épült. 

Az attika falakon díszköpők láthatók, amelyek állatokat ábrázolnak, és mindegyik más állatot mintáz. A templomból számtalan kegytárgy maradt az utókorra, amelyeket jelenleg Kalocsán az érsekségben őriznek – szám szerint 59-et. Nagy értékük miatt ugyanis 1997-ben a berendezési tárgyakat szakszerűen csomagolva az érseki székhelyre szállították állagmegóvás és restaurálás céljából.

Római katolikus Kapisztrán Szent János templom

Tompa plébániatemploma 1909-1910 között épült fel eklektikus stílusban. A templom 47 méter hosszú, 14 és fél méter széles, kereszthajójának szélessége majdnem 22 méter, tornya 49 méter magas. Az utóbbi években többször is rendeztek hangversenyt falai között.

A hagyományőrzésről a Rozmaring Nyugdíjas Klub Hagyományőrző Énekkara és a Kóló tánccsoport gondoskodik.

Mottójuk: „Vissza kell térni a gyökerekhez, és úgy válaszolni a jelennek és a jövőnek.” (Eötvös József)

Gyűjtemények Háza

A Gyűjtemények Házát 2007. július 1-jén, Tompa várossá avatásának 3. évfordulóján nyitották meg ünnepélyes keretek között. Ezzel lehetőség nyílt arra, hogy mindenki megismerhesse az ősök használati eszközeit és emlékeit. Leleményességük, takarékosságuk ékes bizonyítéka a természetes anyagok saját kézzel történő megmunkálása, javítgatása és pótlása.

A kiállított régi falusi használati tárgyakat, eszközöket hosszú éveken keresztül Papp Mihályné nyugdíjas pedagógus gyűjtötte, és a gyűjtemény elrendezésében is a pedagógusok segítettek.

A gyerekeket rendhagyó tanítási órákon várják, emellett pedig a vidéki látogatók részére is nyitottá tették a házat.

Cím: Tompa, Kossuth u. 17.,  e-mail: info@tnyk.hu

Információ és bejelentkezés: Művelődési Ház, 6422 Tompa, Szabadság tér 5., telefon: 77/551-520, www.tnyk.hu

Művelődési Ház és Könyvtár

Több kiegészítő programot, szolgáltatást kínál az ide betérőknek: internethasználat, újságolvasás, kóló népi tánc (a középkorosztálynak), aerobic torna, egészségmegőrző torna, az ifjabbaknak balett, break és moderntánc.

A város testvértelepülése az erdélyi Gyergyóújfalu.

Rendezvények

Január: Óvodabál

Február: Iskolai farsang

Március: Március 15-i megemlékezés

Április: Rádiólakodalom

Május 1.: Tompai majális

Július 1. (körüli hétvége): Városnapi ünnepség

Július: Szent Anna búcsú a Szent Anna-templom előtti téren

Július közepe: Éjszakába nyúló pop-rock koncertek a futballpályán

Augusztus 19.: Felső Bácskai Nyugdíjas Klubok dalos találkozója (Tompai napok)

Augusztus 20.: Városi ünnepségsorozat (Tompai napok)

Szeptember utolsó szombatja: Szüreti bál felvonulással

Október 23.: Ünnepi megemlékezés

December 6.: A Szabó Dénes Általános Iskola névadó ünnepsége (évforduló)

December 16.: Mindenki karácsonya

Néhány rendezvényről bővebben:

Április: Rádiólakodalom. Ezt a nagy sikerű bált általában ősszel vagy tavasszal rendezik meg, amelyen igényes, sokszor elismerésekkel díjazott zenekarok biztosítják a kellemes és igényes táncos szórakozást a résztvevőknek.

Május 1., a  Tompai majális napja. A kisváros központi parkjában rendezik meg: sportnap, zenés műsorok és főzőverseny zajlik ezen a napon. Ekkor tartják a mikrotérség legerősebb emberének illetve csapatának megválasztását is, amelyre látványos versenyszámok (kamionhúzás, talicskás váltó, zsákcipelés, stb.) keretében kerül sor.

Július 1.: Városnapi ünnepség. Tompa 2004-ben kapott városi rangot, s ennek évfordulóján egész napos rendezvénysorozatot tartanak. Koncertek, kirakodóvásár, vetélkedők, főzés, show műsorok és tűzijáték várják a látogatókat.

Augusztus 19-20: Tompai napok ünnepségsorozata. Ennek keretében külön nap a Felső Bácskai Nyugdíjas Klubok dalos találkozója, amely 1997 óta állandó rendezvény. Bács-Kiskun, Csongrád és Baranya megyei valamint szabadkai és erdélyi szereplők lépnek fel. 20-án térzene, ünnepi szentmise; köszöntő és városi kitüntetések átadása; főzőverseny; gyermek-szépségverseny; táncbemutatók; este élőzenés utcabál várja a vendégeket.

A Mindenki karácsonyát közel 10 éve rendezik meg a Művelődési Ház kamaratermében, a karácsony előtti vasárnapon.  A műsorban általában részt vesz a Spirit Egyesület, a hittanos gyerekek kórusa. A rendezvény zárásaként a szervezők teadélutánon vendégelik meg a megjelenteket. 2007-ben ezt megelőzően már Mindenki Mikulását is tartottak.

Információ és kapcsolattartó: Kiss Ervin művelődésszervező, 

6422 Tompa, Művelődési Ház, Szabadság tér 5

Telefon: 77/551-520, www.tnyk.hu, e-mail: info@tnyk.hu 

Idegenforgalom

A kisvárosban több színvonalas rendezvény várja a turistákat. Ezek között kiemelkedik a majális május 1-jén, a városnapi ünnepség július 1-jén, valamint az augusztus 20-hoz kapcsolódó rendezvénysorozat.

Látványosságként érdemes megtekinteni a Bárómajor épületeit (Szent Anna templom, Redl-kastély, park), valamint sétálgatni a város központjában. A város területén számos étterem és szálláshely található.

Az átutazóknak is rendelkezésére áll a könyvtárban található internet.

Vendéglők, szálláshelyek

Fehér Akác Vendéglő

- Melegkonyha

- Férőhely: 150 személy

- Presszó

- Nyitvatartás: 6 órától 22 óráig

- Cím: 6422 Tompa, Táncsics út 9.,

- Telefon: 20/429-6116

Határ Csárda

- Melegkonyha

- Bár, presszó

- 50 gépkocsinak parkoló

- Nyitvatartás: Non Stop

- Cím: 6422 Tompa Alsósáskalapos

Doszpod cukrászda és presszó.

- Különleges sütemények, desszertek.

- Nyitvatartás: 10 órától 20 óráig

- Cím: 6422 Tompa, Széchenyi út 15.

Kék Hotel

- Étterem és hotel a város kapujában,

- közvetlen mellette benzinkút.

- Cím: 6422 Tompa, Hunyadi u 127.

- Telefon: 77/551-080

Civil szervezetek

Hagyományőrző énekkar

A tompai Rozmaring Nyugdíjas Klub Hagyományőrző Énekkara több mint 20 éve alakult. Létszámuk: 15-20 fő. Kezdetben saját szórakoztatásukra énekeltek, később a település rendezvényein is felléptek. Hitvallásuk, hogy a helyi népdalkincset megőrzik és továbbadják. Emellett szívesen ismerkednek más tájegységek dalaival. Ma már  a szomszédos települések rendezvényein is rendszeresen fellépnek.

Információ: Szabó László, Művelődési Ház, 6422 Tompa, Szabadság tér 5.

Telefon: 77/551-520, www.tnyk.hu  e-mail:info@tnyk.hu

Nyugdíjas Határőr Klub

A frissen alakult szervezet a boros rendezvények szervezésével kívánja fellendíteni a kisváros idegenforgalmát. Tagjai főleg a helyben élő, nyugdíjas, de még aktív életet élő határőrökből és családjaikból kerülnek ki.

Információ: Szőnyi Tibor, telefon: 30/4450-509

Természet

A település a bácskai löszháton, löszös-homokos területen fekszik. Alföldi területeink közül itt a legtöbb a téli napsütéses órák száma. A talajvíz 4-6 méter mélyen található. Növényzete jellemzően borókás-fehérnyáras, illetve pusztai és sziki tölgyes erdő, amely homokpusztai rétekkel váltakozik.

Tanácserdő és „Báró legelő”

A település jelentős természeti értéke az ún. „Báró legelő”. A lösz és homok alkotta buckák között húzódik meg a tarka sáfrány. A terület másik védett növénye a tavaszi hérics, amely az üde sárga színével szintén a tavasz hírnöke.

A legelő legértékesebb facsoportja a csomoros feketenyár alkotta kompozíció. A fák életkorát 200 évre becsülik. Mivel a fa csomorainak erezete szép rajzolatot mutat, előszeretettel készítenek belőle bútorokat és használati tárgyakat.

A város védett erdeje a legelő szomszédságában található „Tanácserdő”, amely a KEFAG kezelésében van. Található itt őzlábgomba, csiperke és gyilkos galóca is. Az erdő meghatározó fái a kőris, a szil, a tölgy és a bokrétafa (vadgesztenye). Kísérő cserjék az őshonos kökény, galagonya és a csíkos kecskerágó.

Elvétve ebben az erdőben is található egy-egy tő tavaszi hérics, de további szaporodása a területen veszélyben van, mert a növény életfeltételei az idők során megváltoztak. Emellett egyedül itt fordul elő vadon nyíló gyöngyvirág a településen.

Az erdőben dél felé haladva jellegzetes növény még az árvalányhaj, annak különböző változataival, a báránypirosító. A legkisebb fásszárú növény a naprózsa.

Információ és idegenvezetés: Kovács Sándor falugondnok, 

Polgármesteri Hivatal, 6422 Tompa, Szabadság tér 3.

Telefon:  77/551-500