„Mint a lapostányér néhány elszórt homokbuckával” – egyszerűsítik le vidékünket a Kiskunságot felületesen ismerők. Hisszük, hogy a túrák megtétele után ez a vélemény megváltozik. A futóhomokon tett barangolások látnivalókban gazdagok, az idelátogatók szép emlékekkel gazdagodhatnak Halasról és környékéről.

Túráink a halasi vasútállomásról indulnak. Ennek a formának az az előnye, hogy egy kis vonatozást követően a világ bármely égtája felől megközelíthetjük a várost. A vonatok a kora reggeli órákban indulnak, ezért nem árt némi elemózsiát is magunkkal vinni.

Kék túra Kiskunhalas környékén

A 2600 kilométeres, kék jelzéssel ellátott túraútvonal átszeli az egész országot, és kapcsolódik a Bajánsenye és Nagylak között húzódó E7-es Európai Hosszú Vándorút vonalához. Ez az útvonal érinti Kiskunhalas délnyugati és Kunfehértó északkeleti határát, mégpedig félúton a Duna–Tisza közén Baja és Szeged között. A jelzéseket a villanyoszlopokon és a fák oldalán helyezték el.

A kéktúra jelei délről, Baja felől Kéleshalmon keresztül közelítik meg Kiskunhalast. A kéleshalmi ősborókás után a Kunfehértó körüli telepített fenyveserdőn át az őshonos nyáras-rekettyés dombokon keresztül éri el a kiszáradt tó egykori parti részén a kunfehértói üdülőterületet és a falu északi külterületét. Onnan a Kisszállás és Balotaszállás közötti részen veszi az irányt Öttömös felé.

Jellemzően elhagyott tanyák mellett, részben fedett, erdős területen és jól belátható pusztákon át vezet a kék túra útvonala. Kiskunhalasról a Keceli út elején, az Alsóöregszőlőkön Inoka felé félórányi gyaloglással találkozunk a kéktúra-jelzéssel, amely a kunfehértói szakaszhoz vezeti a vállalkozó szellemű turistát.

Érdekes barangolást nyújt a túra útvonala a térségünkben, bár a turistajelzések karbantartásának hiánya az eltévedés kockázatának romantikáját is magában hordozza. A kék turistajelzés és az alábbiakban ismertetett túraútvonalak egynapos vagy félnapos gyaloglással teszik elérhetővé azt a gazdag, természeti értékekben páratlan vidéket, amit Kiskunságnak hívnak. Az egyes településeken további helytörténeti, földrajzi, kulturális érdekességeket ismerhetünk meg.

A gyalogtúrák útvonala még számos kirándulási lehetőséget rejt. Aki minden oldalról körbe akarja járni Kiskunhalast, mintegy 15 kilométeres sugarú körben alaposan megismerheti a környéket. Megtehetjük ezt a túraútvonalat gyalog is, de az eddigi tapasztalatok azt erősítik, hogy túrázóként ne fosszuk meg magunkat a vonatozás élményétől.

Gyalogtúra Kiskunhalasra északról

1.    Pirtó – Kiskunhalas I.

Az 53-as út mentén található kis település távolabbi, „Pirtói szőlők” vasútállomásáról a falu központjába menjünk, ott található a posta, egy élelmiszerbolt és a Kiffer kocsma. Ez utóbbi egy errefelé honos körtefajtáról kapta a nevét. Néhány utcával beljebb – tehát a Kiskunhalas felé vezető főúttól jobbra — haladva elkerülhetjük az 53-as út forgalmas zaját, majd egy kilométeres gyaloglást követően a Pirtó lovasfogadó és étteremhez jutunk. A fogadótól alig egy kilométer után érjük el a Patkó tó kiszáradt medrét és az azt körülvevő, időnként még mocsaras zsombékost. A Zsombostó-dűlő területén 8-10 méter magas homokbuckákon haladhatunk, párhuzamosan az 5-600 méternyire bal kéz felé eső, a dombtetőkről jól látható 53-as úttal. Télen kiváló szánkózási lehetőséget biztosítanak a hófödte buckák. Tavasszal árvalányhaj mezők festik ezüstösre a vidéket. Számos ritka és védett növény, illetve állat él ezen a területen. Néhány kilométeres déli irányú barangolás után – a halasi hobbikertek tövében – megérkezünk a Sóstóhoz, ahol a csárdában kipihenhetjük a 8-10 kilométeres gyaloglást.

A városba a legegyszerűbb az 53-as út mentén, a kerékpárúton begyalogolni. Aki még ezután is vágyik egy kis sétára, az a Sóstó után jobbra fordulva feltétlenül látogassa meg az alig egy kilométerre lévő Fejetéket! Ez mocsaras-lápos övezet, ritka védett mezei növényekkel. Nem messze a Fejetéktől horgásztó is van, tehát a halfogás izgalmait is kipróbálhatjuk. A túra körülbelül 12 kilométer.

2.    Pirtó – Kiskunhalas II.

Indulás vonattal a kiskunhalasi vasútállomásról Pirtó állomásra (ez az első megálló). Innen ezúttal nem az 53-as út felé, hanem a sínpár másik, Halas felé vezető bal oldalának pusztás-erdős területén haladunk vissza a város irányába. A homokbuckás térség tele van rekettyés cserjével. Jó egy kilométeres gyaloglás után a tázlári műúton áthaladva a ládahomoki részhez jutunk, amely egykor katonai lőtérként működött. Útközben a tázlári műút közelében partifecske kolónia homokfalba ágyazott fészkeit tekinthetjük meg. A terület élővilága annyira gazdag, hogy természetvédelmi területté kívánják nyilvánítani. A volt lőtéren a figyelmes sétálók még találhatnak elhagyott lőszerhüvelyeket, szitává lőtt céltáblákat. A lőtér után 2-3 kilométerre a nyáras, homokbuckás vidéken megállhatunk a felsőszállási tanyai iskola emlékhelyénél, ahol feszület és kopjafa jelzi az egykori épületet. Innen 150-200 méterre két, a turistának pihenésre alkalmas fogadót is találunk: a felsőszállási Huszártanyát és a Jung tanyát. Onnan jó egy kilométerre a környék legmagasabb homokdombjára, a Fráter-dombra mászhatunk fel. Miután körbenéztünk és esetleg jól kihancúroztuk magunkat, a nyugati irányba vett szűk egyórányi gyaloglás után a Budapest–Kelebia vasútvonal mentén érkezünk meg a kiskunhalasi Sóstóhoz. Az útvonal hossza alig 13-14 kilométer. A városközpontba célszerű az 53-as főút melletti kerékpárúton besétálni.

3.    Sóstó

A város északi kijáratánál levő Sóstó az 53-as út mentén Soltvadkert felé (célszerű a kerékpárúton) sétálva vagy távolsági busszal érhető el. Aki ide kirándul, egy egész napot tölthet el itt.  Aki a nyári fürdőzés híve, szenvedélyes horgász vagy csak egyszerűen szép természetfotókat akar készíteni, annak egy nap kevés a Sóstó környékén. A vízen bóják jelzik a fürdőterületet, látványosságként pedig nyaranta szökőkút is üzemel a tó közepén. A horgászok megfelelő napijegy kiváltása után számos halfaj kifogását gyakorolhatják. A tó közepén egy nádassal körbevett sziget bújik meg, amely biztonságos költőhelye számos madárfajnak. A tó körül tanösvény vezeti a vándort, aki tájékoztató táblákon, képeken keresztül ismerheti meg a terület állat- és növényvilágát. Ha egyedül csendben barangolunk, akár őzzel, nyúllal, fácánokkal, rókával is találkozhatunk az erdőben. Nem ritka a lombokon ugráló mókus sem, a tavat körülvevő nádasban pedig békák, siklók és gázló madarak bújnak meg. Néhány perces csendes les után minden megélénkül. Próbálják ki!

A Sóstón egy triatlonpályát is kialakítottak (évente nemzetközi triatlonversenyt rendeznek rajta), de a pálya futórészét sokan igénybe veszik romantikus erdei ösvényei miatt. Központja az a kis rét, amelyen egy sólyomszobor áll, a hajdan itt lévő Árpád-kori településre utalva.

Információs tábla térképpel a tó melletti parkolónál található. Nyaranta szinte minden héten változatos, kulturális, sport és rekreációs események színhelye a tó és környéke. A programok népszerűségét növeli, hogy főző- és pihenőhelyeket alakítottak ki esőbeálló faházakkal. Aki pedig a Sóstó panorámáját akarja élvezni, az a parti dombon álló kilátótoronyból veheti szemügyre a környéket.

Gyalogtúra Kiskunhalasra keletről

4.    Harkakötöny – Kiskunhalas

A két puszta, Kötöny és Harka egyesüléséből létrejött település remek természeti adottságokkal rendelkezik. A falu közelében nagy tavat találunk, amely a délre vonuló madarak egyik jelentős pihenőhelye. A tó körüli mocsárvilág gazdag élővilágot rejt. A tó környékén a WWF (Természetvédelmi Világalap), támogatásával készült tanösvény található, amelyet bejárva megismerhetjük a környék jellemző állat- és növényvilágát. Jelentős a tó keleti oldalán található, homokos talajon elterülő nyáras-erdős rész, amely tojásrakó helye a nagy számban honos mocsári teknős populációnak. Egy dombon XIX. századi kőkereszt áll. Néhány éve villám csapott bele, ennek nyomát ma is viseli. Egy közeli tanyán kis kápolna tekinthető meg, benne a német tulajdonos saját festménye, amellyel elhunyt családtagjainak állít emléket.

A tavat északnyugati irányba elhagyva több, még jó állapotban lévő hídon kelhetünk át a Dong-éri csatornán. A harkai erdőhöz érve egy ritkaságszámba menő öregtölgyet találhatunk, amelyet részben kettéhasított egy villám. A természetvédők megmentették és összecsavarozták, így a több mint háromszáz éves tölgy továbbra is meghatározó látványa az erdőnek. Jó egy kilométernyi járásra északi irányban egy fából készült határjelet találhatunk, amely Kiskunhalas, Harkakötöny és Tázlár határának találkozását jelöli. Állapotát a Kiskunhalasi Lovasbandérium (Huszártanya információ: Rózsahegyi Róbert 20/943-4002) ellenőrzi. Onnan jó két kilométernyi járásra érkezünk Felsőszállás térségébe. Ott található a felsőszállási Huszártanya, a Jung-tanya és a Fráter domb. A kirándulás 14-15 kilométeres.

Gyalogtúra Kiskunhalasra délről

5.    Balotaszállás – Kiskunhalas

Balotaszálláson a vasútállomásról közvetlenül a település közepébe gyalogolhatunk, ahol egy szépen karbantartott parkot találunk, közepén egy kőkereszt emlékhellyel. A települést keleti irányban hagyjuk el. A temetőt is érintve indulhatunk Kiskunhalas irányába, vagy a homokbuckás cserjés területen, esetleg a balotai erdő mélyén található földút hálózaton. A térségre a nyárfaerdő jellemző. Számos felújított tanyát láthatunk, sőt előzetes egyeztetéssel a Pásztor-tanyán a háziállatok mellett néhány engedélyezett, jellegzetes vadtenyészetet (például vaddisznót) is megismerhetünk. A homokbuckás részeken –hasonlóan a korábbi túráinkhoz– rábukkanhatunk a Kiskunságra jellemző állat- és növényvilágra. A tájfutók kedvelt versenyzési helyszíne ez a még alig feltérképezett vidék. Egy kissé keleti oldalról közelítve Kiskunhalas felé, a Török-erdő egykor kedvelt ligetes-parkos részére jutunk, amely az 1980-as években látogatott kiránduló-főzőhely volt. A városba az egykori tüzér- és szovjet laktanya mellett elhaladva az ipari parkhoz közel érkezünk meg. A gyalogtúra 12-13 kilométeres.

Gyalogtúra Kiskunhalasra délnyugatról

6.    Erdőszél – Kunfehértó – Kiskunhalas

A legszebb kiindulópont az erdőszéli vasútállomás, azonban itt nem áll meg minden vonat. Az erdőszéli vasúti megállótól északnyugat felé vezető földúton házsorok között kell megtennünk egy kilométert, hogy  a környék legmagasabb pontjához, a Zsivány-hegyhez érkezzünk meg. A magaslat 160 méterrel a tengerszint felett helyezkedik el, és a fák lombkoronái fölött egészen távolra ellátni. A homokdomb telente kedvelt szánkózó hely.

A homokos úton 4-5 kilométert továbbhaladva a Város erdő és a Pampula nevű terület között csodálatos látványt nyújtó dombvidékhez érünk. Ez a kéleshalmi ősborókás, ahol nagy számban és egészséges állapotban láthatók az ősborókás növényvilág fajai, többek között a borókafenyő. Innen rácsatlakozhatunk kelet felé a kék turistajelzés útvonalára, amely elvisz bennünket a fehértói járáson keresztül a kunfehértói üdülőfaluba. Ott azután, ha kedvünk szottyan fürdőzhetünk a tóban, esetleg valamelyik vendéglőben tájjellegű borokat kóstolhatunk. Később eldönthetjük, hogy bemegyünk-e a faluba, és vonattal vissza Kiskunhalasra, vagy az inokai pusztán keresztül gyalogosan az Öregszőlők felől közelítjük meg Halast. Kunfehértóig 15-16 kilométer a táv, ha onnan gyalog megyünk Kiskunhalasra, újabb hat kilométerrel számoljunk.